hajdúdorogi mozgalom, 1866-1912: a magyar →görögkatolikusok mozgalma saját egyházmegye felállítása és a magyar liturgikus nyelv törvényesítése érdekében. - A →hajdúdorogi görögkatolikus püspökség létrehozása előtt a g.k. m-ok ószláv és rum. egyhm-kben éltek. A m. nyelv lit. használata a prédikációra és néhány énekre szorítkozott. A 18. sz. 2. felétől a sztmisét és minden más szert-t lefordítottak m-ra, s a m. g.k. egyhközs-ek lelkészei (az egyh. hatóságok engedélye nélkül) a szert-okat m-ul kezdték végezni. A hivatalos ószláv, ill. rum. lit. nyelv csak a sztmise csendes imáiban és az átlényegülés szavaiban maradt meg. A legjelentősebb m. g.k. egyhközs-ben, Hajdúdorogon Bányai Antal, Kerekes Döme parókusok a 19. sz. elején már m-ul miséztek, bár nem volt hivatalos engedélyük. Az 1843. évi ogy-en kérték, hogy biztosítsa a kormány a gör. szerkönyvek m-ra fordítását, de ezt a képviselők nem szavazták meg. Farkas Lajos (1821-94), a város főhadnagya indítványozta, hogy társad. mozg. keretében, szervezetten dolgozzanak az önálló ppségért és a magyarnyelvűségért. Érvelésüket segítette 1853: a szamosújvári rum. g.k. ppség alapítása. - A ~ első fontos eseménye 1868: a Hajdúdorogon rendezett Orsz. Kongressz., mely a g.k. m-ok ügyeinek intézésére Állandó Végrehajtó Biz-ot szervezett. A ~ első eredménye a →hajdúdorogi külhelynökség létrehozása. 1896: a m. nyelv lit. használatát a Sztszék betiltotta. Ekkor a m. kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a m. g.k. ppség fölállítására csak akkor kerülhet sor, ha Róma a m. lit-t engedélyezte. - Ref. vallású közéleti személyek, így Sillye Gábor, a →Hajdú kerület utolsó főkapitánya és György Endre ogy. képviselő, miniszter vezető szerepet töltöttek be a g.k. magyarok mozg-ában. A ref-ok mindvégig rokonszenvvel kísérték küzdelmüket, mert abban nemzeti törekvéseket is láttak. - A kormány 1911: álláspontját föladta, s így megkezdődhettek a hajdúdorogi g.k. egyhm. létrehozására vonatkozó előzetes tárgyalások. P.I.

Farkas 1896. - Petrus 1897.